| <- elõzõ oldal
4. Szarmaták (i. sz. kezdete – 5. század elsõ fele) A szarmaták iráni eredetû és nyelvû lovasnomád népe a Volga vidékérõl és a dél-orosz sztyeppérõl indulva nagyjából akkor szállta meg az Alföldet, amikor a rómaiak birodalmukhoz csatolták a Dunántúlt, Pannónia provinciát. Több törzsük közül elõször a jazigok települtek le a Dunától keletre, késõbb csatlakoztak hozzájuk a rokon roxolán és alán törzsek is. Kezdetben – Dacia provincia megalakításáig – szoros és állandó kapcsolatot tartottak fõként az Al-Duna mellett maradt rokonaikkal, kereskedelmük elsõsorban a Kárpát-medencében hiányzó vas behozatalát célozta. A két római provincia közé ékelõdött szarmata törzsek ittlétük több mint 300 éve alatt folyamatos és állandó kapcsolatban voltak római birodalombeli szomszédaikkal. Viszonyuk hol háborús, hol békés volt, de kereskedelmi kapcsolataik sosem szüneteltek. Ezért olyan gyakoriak a szarmata leletanyagban a római eredetû tárgyak. A szarmata települések sûrûn egymás mellett helyezkedtek el, és gyakorlatilag teljesen kitöltötték a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt. Félig földbe mélyített házaik tapasztott falúak és nyeregtetõsek voltak. Lovat, szarvasmarhát, juhot, sertést és baromfit tartottak, és földmûveléssel is foglalkoztak. Viszonylag békés életüknek a Római Birodalom megdöntésére induló germán törzsek többszöri átvonulása vetett véget. A háborús idõszakban jelentõs szarmata tömegek vándoroltak ki a mai Franciaország és Olaszország területére, egy részük Észak-Afrikáig jutott el. Egyes csoportjaik azonban még az V. század második felében is a Dél-Alföldön éltek. Annak ellenére, hogy Kiskunhalas környékén régész által feltárt szarmata település- vagy temetõrész gyakorlatilag nincsen, a korábbi korszakokénál jóval több lelõhelyet ismerünk. Ennek oka, hogy a szarmaták településhálózata rendkívül sûrû volt, s ezért leletanyaguk – fõként a semmi mással össze nem téveszthetõ korongolt szürke kerámia – a szántott területeken szinte mindenhol megtalálható. Ugyanakkor a múlt századi régiséggyûjtõk különös becsben tartották a római pénzeket, s ahol ezek elõfordultak, ott nagy valószínûséggel szarmata letelepedéssel számolhatunk. Eddigi ismereteink alapján is megkockáztatjuk, hogy sem a szarmaták elõtt, sem utánuk egészen az Árpád-korig soha nem volt ilyen sûrûn lakott környékünk. Kiskunhalas - Natkai sziget (Nagy Sziget,Népsziget) (6.) Egyelõre bizonytalan, hogy az itt elõkerült egyetlen gyöngyszembõl116 valóban szarmata letelepedésre következtethetünk-e. Kiskunhalas - Lángi hegy (14.) A lelõhely már a múlt században is ismert volt: „... rajta urna darabok láthatók, s vidékérõl Római pénzek kerülnek A nagy tónak egy kiszökellõ laposa.”117 A Templomhegytõl D-DK-re, kb. 300 m-re található, hosszan húzódó dombháton a közelmúltban, terepbejárás során több régészeti korszak leletei, köztük nagy számban szarmata edénytöredékek kerültek elõ.118 Kiskunhalas - MG. Technikum Kossuth telepe (15.) 1968. „...május hó 24-én F. Nagy József kiskunhalasi mezõgazdasági tanár szórványleleteket juttatott el múzeumunkhoz, melyeket tanítványai a kiskunhalasi Mezõgazdasági Technikum Kossuth telepe mögött, a répaföldön találtak... A kiskunmajsai mûúton, Harkakötöny felé haladva, a 46-os km-kövön túl, az út bal oldalán van a MÁVAUT állomás. Attól néhány méterre visz az útról balfelé letérve a dûlõ a mezõgazdasági technikum Kossuth telepére. ...” – írja helyszíni szemléjérõl Vorák József múzeumigazgató, aki a közelben középkori falunyomokat is megfigyelt. A szarmata edénytöredékek a múzeum gyûjteményébe kerültek.119 Kiskunhalas - Tó mellett (16) „A városban is többnyire ásás alkalmával, leginkább a tó közelibe római pénzek találtatnak, Probusé, Lorenus, aureliánus, Loviánus, Juliánus, Constantinus és Crispus rézpénzei, Domitiánusé is.”- tudósít Révész György. 120 Mivel azonban a tó annak idején jóval nagyobb kiterjedésû volt, mint ma, sajnos, nem tudjuk, hol keressük azt a szarmata telepet vagy telepeket, melyekre a római pénzek alapján következtethetünk. Dr. Nagy Lóránd a városközpont közelébe teszi a lelõhelyet.121 Kiskunhalas, Felsõkistelek-Zöldhalom (27.) Néhány edénytöredék jelzi, hogy a Sóstó partján egykor szarmata település lehetett.122 Kiskunhalas, Felsõkistelek - Fejetéki forrás (29.) A mellette levõ „... homokos táj, mikor szõlõnek fel fordíttatott, római pénzdarabok is, Diocletiánusé, Constantinusé, Constansé számtalan cserépedények is találtattak, de mind összetörettek...” - írta Révész György. A szarmata letelepedésre utaló római pénzek mellett más korszakok leleteirõl is volt tudomása.123 Kiskunhalas, Felsõszállás - Bíró Sándor tanyája (38.) A Kiskunmajsai út melletti tanyán egy térképbejegyzés szarmata telepet jelez,124 melyrõl azonban egyéb adatunk egyelõre nincs, s egyetlen lelet sem került innen a halasi múzeumba. Kiskunhalas, Felsõszállás - Csonka vagy Berki székje, egykori Vörös Október Tsz-tõl D-re 450 m-re (40.) Egy lapos kis dombon – egyebek mellett – kevés szarmata edénytöredéket sikerült összegyûjteni a közelmúltban egy terepbejárás során.125 Kiskunhalas, Alsószállás - Darányi tanya (47.) „Darányi István 1931-ben kapott egy ritka bizánci pénzérmét Constantinus korából. Az MNM Numizmatikai osztályán nem tudták azonosítani a meglevõ katalógusok segítségével. Lelõhely: Halas, Alsószállás, 56. sz. Darányi tanya mögötti dûlõút és a vasút között. Szántáskor sárgás, agyagos talajt hord fel az eke. A tanyától Keletre egy kicsit magasabb rész van. Északra ettõl egy alacsony, vízállásos terület van. A pénzt kérésére visszaadtuk.”126 Arról nincs tudomásunk, hogy e területen más, temetõre vagy településre jellemzõ leletanyag elõkerült volna, ezért indokolt lenne a környéken terepbejárást végezni. Kiskunhalas - Alsószállás (48.) Révész több római pénzt is összegyûjtött: „... Romulust és Rémust ábrázoló pénz, Vespasianus, Hadrianus Antoninus ... Maximiánus, Auréliánus, Constantinus, Diocletiánus, Crispus, Valens rézpénzei...”127 kerültek birtokába. Mivel azonban pontos találási helyüket nem jegyezte fel, ma már nem tudjuk, Alsószállás mely részérõl és egyetlen vagy több lelõhelyrõl kerültek-e elõ a biztosan szarmata letelepedésre utaló érmék. Kiskunhalas, Füzes - Sajtos hegy (51.) A régiségek iránti érdeklõdésérõl ismert Révész György saját földjén is gyûjtött régészeti leleteket, ahogy errõl Pesty Frigyes tudósit: „... a kisteleki alsó réthez délre Révész György birtokában egy magaslat, mely szántó földnek használtatik, környékén cserepek és római pénzek találhatók.”128 A római érmék alapján kétséget kizáróan szarmata település lehetett ezen a kiemelkedésen, bár az említett edénytöredékekrõl pontosabb leírással nem rendelkezünk. Egy közelmúltbeli terepbejárás a felszinen összegyûjtött kevés szarmata edénytöredék alapján megerõsítette, hogy a területen szarmata település meglétével számolhatuk.129 Kiskunhalas, Füzes, Alsó rész (52.) Révész György múlt század közepi ismeretei szerint „Füzesen az alsó részen római pénzek, Maximiánusé, Liciniánusé...”130 kerültek elõ, késõbbi korszakokból származó leletek mellett. A római pénzek mindenképpen szarmata megtelepedésre utalnak. Dr. Nagy Lóránd térképén Füzes déli részén, a göbölyjárási határ közelében szarmata lelõhely-jelzés van, ez valószínûleg azonos a Révész-féle „alsó rész” megjelöléssel.131 Kiskunhalas, Füzes, Észak (53.) Dr. Nagy térképe ugyanakkor Füzes É-i csücskében is szarmata települést jelöl, de arról semmilyen információt sem közöl, hogy mi került elõ innen.132 Kiskunhalas, Alsónyomás - Czifrahegy (57.) „... a város alsó végin kívül Kolozsváry szélmalma körüli víz által, - mely tó farkának neveztetik, hajdan sziget volt - körül vett domb régi csontokkal cserepekkel, körülte római pénzek is találtattak”133 – írta Pesty Frigyes a múlt század végefelé. Mivel a nyomási Cifrahegyet semmilyen más forrás nem említi lelõhelyként, ma már nem tudjuk, honnan származik a római pénzek alapján szarmata lelõhelyre is utaló információ. Kiskunhalas, Alsókistelek, Sajtos rét (58.) A Kisteleki tó közelében, egy É-ról és D-rõl egykor vízzel határolt, kiemelkedõ lapos földnyelven rendkívül nagyszámú edénytöredék utal arra, hogy ezen a területen is nagy kiterjedésû szarmata faluval számolhatunk.134 Kiskunhalas, Alsókistelek, Bibó-tanyai major (59.) A Kisteleki tótól Ny-ra, kerek, lapos dombháton kevés szarmata edénytöredék utal egykori szarmata falura.135 Kiskunhalas, Alsókistelek, Kisteleki tó (60.) A tó déli partjánál nagyszámú szarmata edénytöredék került elõ felszíni gyûjtés során, melyek nagy kiterjedésû településre engednek következtetni.136 Kiskunhalas, Alsókistelek, Tóth-tanyától É-ra (61.) A dombháton – a valószínûleg annak idején is vízzel körülfogott település területén – nagyszámú szürke, korongolt, jellegzetes szarmata edénytöredék került elõ felszíni gyûjtés során.137 Kiskunhalas, Alsókistelek, Vilihomokoktól D-re (62.) Dr. Nagy térképén szarmata lelõhelyet jelez, azt azonban ma már nem tudjuk, milyen leletek alapján.138 Kiskunhalas - Alsókistelek (63.) Révész György az alsókisteleki leleteket sajnos a lelõhelyek konkrét megnevezése nélkül foglalta csak össze: „Alsókisteleken római érmek, amint kivehetõ, Juliusé, Hadrianusé, Constantinusé, Flav. Constantinusé és még Constopdis körirat is, másik lapon Urbe roma romulus és Rémus és nõstény farkassal, hihetõen Nagy Constantin verethette ezen formára. III. Valentiniánus aranya,... több ismeretlen római pénzdarabok, kis karneol kõ, csont, sok vastag cserép darabok, ott a föld vetés kövér, termékeny. Vas fibula darab.”139 E feljegyzés szerint nemcsak a római pénzek alapján következtethetünk a terület szarmata kori benépesülésére. Ugyanerre a korszakra utal a kis féldrágakõ-gyöngy és a vas ruhakapcsoló tû, mindkettõ jellegzetes szarmata lelet. Révész nem jelzi azonban, hogy ember- vagy állatcsontokról van-e szó, így nem tudjuk, temetõre vagy településre bukkant-e. Ahogy sajnos azt sem rögzítette, hogy a felsorolt leletet egyetlen lelõhelyrõl származnak-e (ez esetben a Sajtos hegyet valószínûsíthetjük), avagy az alsókisteleki határ különbözõ pontjairól kerültek-e elõ. Kiskunhalas, Debeák - Szarkás (65.) Révész Györgytõl tudjuk, hogy a múlt század közepén „Debeákban a legelõ környékén a futóhomokos tájékról a római pénzekbõl II. Valentiniánusé, Próbusé, Constantiusé, Diocletiánusé, Constantinusé Crispusé és Constans rézpénzei találtattak...”140 Arról sajnos nincs információnk, hogy pontosan melyik részrõl vagy részekrõl kerültek elõ a pénzek, s azt sem tudjuk, voltak-e egyéb leletek is mellettük. Így csak annyit állapíthatunk meg, hogy Debeák területén egy vagy több szarmata településsel számolhatunk. A Révész-jegyzõkönyv alapján készített térképén dr. Nagy Lóránd a Rókalikastól ÉK-re, a Fodor és Daci tanyák között jelöl szarmata lelõhelyet.141 Kiskunhalas, Bogárzó - Dömötör tanya (71.) Egy adattári feljegyzés szerint „1972. március 21. Szabó István, Kiskunhalas, Bogárzó 28. Beszolgáltat három római pénzt, s egy velük együtt talált bronzfibulát. (Kisebb típus, egyszerûbb, teljesen ép). Lelõhelyük: Szabó István háztáji földjén, Bogárzón, a Kinizsi Tsz területe, a Dömötör tanya mellett... A cserepeket sokáig dobálgatta a földön, talán még ott van. (Valószínûleg szarmata teleprõl van szó.).”142 A korszak meghatározása helyes, mivel a fibula (ruhakapcsoló tû) a szarmata emlékanyag jellegzetes lelete. Sajnos, sem a pénzek, sem az ékszer nem lettek beleltározva, így valószínûleg elvesztek. Kiskunhalas, Rekettye - Kuszot föld (74.) „Rekettyén Constantinus magnus réz, nõje Fausta Crispus, Valens, Constans, Flav. Constantinus pénzeit, réz gyilkot, vagy tõrt, kis öntött réznyilat a Kuszot földön szántáskor ... kiégetett cserép forma...” Kuszot tanyát nem sikerült azonosítani. NSZI szerint a rekettyei 113. sz. tanya Kusztos Mihály birtokában volt, lehet, hogy a Kuszot név a többszöri másolás során keletkezett elírás. Kiskunhalas, Rekettye, Kis rekettye (75.) „... kis Rekettyén... öntött rézdarabot ... rézkarikát vagy gyûrût itt közel karneol és üveg gyöngyszemek, más kis rézkarikák is találtattak. ...római pénz is Diocletiánusé, Faustináé, Constantinusé is találtatott.”143 A római pénzek és a gyöngyök is szarmata letelepedést jeleznek, azonban sajnos a pontos találási hely nem ismert. Kiskunhalas, Felsõöregszõlõk - Szõlõhegy vagy Pirtó - Szõlõhegy (81.) Egyéb korszakbeli leletek mellett Domitiánus-érme került innen a Révész-gyûjteménybe.144 A lelõhely azonosítása bizonytalan: vagy a várostól Ny-ra fekvõ Öreg-szõllõkrõl vagy pedig a Pirtó-Soltvadkert határánál levõ Szõllõhegyrõl van szó. Utóbbi biztosabb, mert az akkori halasi belterületi rész lelõhelyeit Révész feljegyzéseinek más helyén, együtt ismertette. Kiskunhalas (83) „Kiskunhalas megyei város 9.771/1941. kig. sz. MNM Igazgatóságának Bpest. Kiskunhalas megyei városban házlebontás közben talált régi pénzeket további eljárás végett hivatalos tisztelettel megküldöm. Kkhalas, 1941. aug. 4. Polgármester megbízásából: (olvashatatlan aláírás) sk. fõjegyzõ.”149 Csak feltételezni tudjuk, hogy szarmata, esetleg Árpád- vagy középkori pénzekrõl van szó. Sajnos, nemcsak az éremlelet elõkerülési körülményeirõl, hanem további sorsáról sincs tudomásunk. Kiskunhalas (85.) Az egykori gimnáziumi gyûjteménybõl ép bögrék, tálak, bronz ékszerek, gyöngyök õrzõdtek meg, s jutottak a Thorma János Múzeumba.148 Sajnos szépségükön és azon a feltételezésen túl, hogy bizonnyal Halas környékérõl származnak, semmiféle értékelhetõ információt nem nyújtanak vidékünk szarmata kori történetére vonatkozóan. Kiskunhalas (88.) Ugyancsak nem ismerjük a pontos lelõhelyét egy terra sigillata-darabnak és edénytöredékeknek145 továbbá egy gyöngynek146 és egy orsókarikának,147 melyekrõl csak annyit tudunk, hogy valahonnan a mai Kiskunhalas területérõl kerültek elõ. Kiskunhalas? Pontos feljegyzések híján sajnos a halasi múzeum régészeti gyûjteményébe került edénytöredékek és orsógomb150 találási helye nem ismert. Kiskunhalas? Ugyancsak nem állíthatjuk teljes biztonságban egy kísérõleletek nélküli orsókarikáról,151 hogy valóban a város határából származik-e, vagy csak a találó lakhelyét jelzi-e a leltárkönyvi bejegyzés. Kiskunhalas? Raktárköltöztetéskor került elõ egy szarmata sírlelet, melyben karéjos korongfibula és gyöngyök voltak. Semmiféle feljegyzés nem utal sem a pontos lelõhelyre, sem az elõkerülés idejére, egyéb körülményeire.152 Pirtó, Ny-i rész (96.) „... Probus, Diocletiánus, Constans, Constantinus római pénzek, ezek a nyugoti részen...”153 – olvasható Révész György feljegyzéseiben. Sajnos a pontos helymegnevezés nélkül a szarmata falu pontos helye csak e leírás alapján nem azonosítható. Harkakötöny, Harka - Vasútállomás (101.) Feltehetõen szarmata nõi sírból két bronz karkötõ és 28 db pasztagyöngy került a halasi múzeumba.154 Harkakötöny, Harka, Kandó - Pataki Istvánné tanyája (102.) A harkai Kandó nevû részen fekvõ tanya mellõl egy lelkes múzeumbarát karkötõket, gyöngyöket, cseréptöredékeket hozott be a halasi múzeumba. E leletek arra utalnak, hogy ezen a helyen szarmatakori település és temetõ is van a földben.155 Kiskunmajsa, Bodoglár-Lajos tanya, Kõhlomról DNy-ra 500 m-re (119.) Kevés világosszürke edénytöredék és egy orsókarika utal arra, hogy hosszabb-rövidebb idõre ezen a területen is megtelepedtek a szarmaták.156 Kiskunmajsa - Felsõbodoglár (121.) Közelebbrõl meg nem határozott helyrõl szarmata edénytöredékek kerültek a halasi múzeumba,157 melyek egykori szarmata települést jeleznek. Kiskunmajsa, Bodoglár - Köveshalom (122.) Ugyancsak felszíni gyûjtés eredményeképp került a halasi múzeumba a Köveshalomtól ÉNy-ra, 150–200 m-re talált nagyszámú szarmata edénytöredék. A környék földrajzi helyzete alapján feltételezhetõ, hogy az egykori szarmata falut három oldalról víz vette körül.158 Kiskunmajsa, Bodoglár - Csõdörhalom (123.) ÉNy-ra 500 m-re, egy kerek, lapos dombháton felszíni gyûjtéssel nagyszámú szarmata edénytöredék került elõ. Ezek alapján a szarmata település a korszak késõi, 4. század végi szakaszából származik.159 Kiskunmajsa, Bodoglár - Ördögárok (124.) Révész György jegyzeteibõl tudjuk, hogy „Bodogláron az Ördögárokba kútgödör ásásakor Trajánus ezüstpénze, késõbb mellette szántáskor szinte Trajanus rézpénze, Romulus emlék pénze, Maximinus, Constantinus Constans és Constantius rézpénze...”160 került elõ. Az Ördögárok megjelölése sajnos nem elegendõ ahhoz, hogy az egykori szarmata lelõhely pontos helyét megállapíthassunk. A dr. Nagy Lóránd által – elsõsorban a Révész-feljegyzések alapján – késztett térképen Bodoglár É-i részén, a Brecska-tanya mellett jelöli szarmata településre utaló római pénzek lelõhelyét.161 Kiskunmajsa, Tajó - Farkas tanya (133.) „Jelentem, hogy f. hó 14-én a kiskunhalasi Tajó pusztáról egy db. cserép edényt hoztak be a múzeumba, amit az ottani általános iskola környékén, az Állami Gazdaság területén szõlõ alá forgatás közben talált egy iskolai tanuló. A gyerek a tanító biztatására hozta be az edényt a múzeumba, és elmondta, hogy a lelõhelyen a forgatást végzõ traktor cserépdarabokat, csontokat és koponyát is hozott a felszínre. Az edény véleményem szerint kelta vagy szarmata lehet. Teljesen ép állapotban van162 ... Arra kérem egyben az Adattárat, hogy amennyiben erre lehetõség van, a mostanában mind sûrûbben elõkerülõ régészeti leletek megtalálói és a múzeumba beszállítói jutalmazására múzeumunknak 300 Ft-ot kiutalni szíveskedjék, hogy abból apró részletekben kifizetéseket tudjunk eszközölni. Ha a leletek beszállítását soha nem díjazhatjuk, nem számíthatunk arra, hogy a lelõhelyek felderítésében, a leletek megmentésében a munkások és gyerekek továbbra is támogatni fogják a múzeumot. Fenti edénylelet elõkerülése helyén e pillanatban a munka szünetel, de a föld forgatását a napokban folytatni fogják. Kiskunhalas, 1961. február 15-én. Janó Ákos múzeumigazgató, sk.”163 Az ügyintézés gyorsan zajlott. A MNM TM alig egy hét múlva átutalta a kért 300 Ft-ot, és kérte, hogy „amennyiben a Tajó pusztán végzendõ földforgatás alkalmával jelentõsebb leletek kerülnének elõ, szíves újabb” értesítést kérnek.164 Újabb egy hét múlva Janó Ákos jelezte a MNM Történeti Múzeumának, hogy „Vorák József múzeumi tudományos munkatárs március hó 1-én kiszállt Tajó pusztára, és megtekintette azt a lelõhelyet, ahonnan néhány nappal ezelõtt szarmata edény került be a múzeumba.”165 Maga Vorák József így ír errõl a helyszíni szemlérõl: „Jelentem, hogy mai napon Tajóra kiszállva, alábbiakat tapasztaltam: Azt a területet, melyrõl néhány nappal ezelõtt Farkas István, a tajói iskola tanulója szarmata cserépedényt és emberi csontokat szolgáltatott be a múzeumnak, az Állami Gazdaság szõlõ és gyümölcs alá mélyen felszántotta. A szántást végzõ sztalinyec kb. 80 cm mélyen forgatta meg a földet... Terepbejárás alkalmával összegyûjtött szarmata és középkori cserépmaradványokat, továbbá egy vasból készült fibula maradványt mellékelem.166 A már felszántott területen ásatást végezni a szántás mélysége miatt ma már célszerûtlen lenne. A friss szántás melletti ... volt hereföld azonban egyelõre nem kerül mélyszántás alá. Mivel a terepbejárás alkalmával ott is találtunk cserépmaradványokat..., mielõtt ezt a területet újabb mûvelés alá fognák, célszerû volna ott szakszerû ásatást folytatni... Kiskunhalas, 1961. március hó 2-án.”167 A tervezett feltárásra, leletmentésre azonban sajnos nem került sor. Pedig a terület nagyon ígéretes szarmata kori lelõhely volt, amit az is bizonyít, hogy néhány évvel ezután Farkas István újabb leletet vitt be innen a halasi múzeumba, egy igen ritka darabot, egy római katonai diploma töredékét168 (1. színes kép). Kiskunmajsa, Tajó - Mészöly-birtok (134.) Az 50-es évek közepén szarmata edény került e területrõl a halasi múzeumba.169 Kiskunmajsa, Tajó, Tajói telek (135.) Dr. Nagy Lóránd térképén itt szarmata települést jelöl, de arról nincs adatunk, milyen leletek vagy információk alapján.170 Kiskunmajsa, Tajó (141.) „Tajón római pénzek Marcus Aurélius Antonius, Crispin-a Commodus nõje, Constans, Constantius Flav. Julia Mamaea, Filippus nõje, továbbá rézfüggõk ...rézkarika vagy gyûrû... vas fokos is, mellyel embert lováról leránthatták, bronz hajtû, bronz fejes gyûrû.”171 Sajnos, a tárgyak pontos találási helye nem ismert. A római pénzek környékbeli szarmata letelepedést jelezhetnek. Kiskunmajsa, Tajó (142.) A 60-as évek elején edénytöredékek, fibulatöredék, gyöngyök és orsókarika került a halasi múzeumba. Arról azonban nem készült feljegyzés, mi a leletek pontos találási helye, voltak-e embercsontok vagy edénytöredékek a környéken, azaz a tárgyak temetõbõl – ez a valószínûbb, – vagy teleprõl származnak-e.172 Zsana - Eresztõ, Eresztõi iskola (146.) Dr. Nagy Lóránd az iskola és a Kõkút közötti részen szarmata települést jelöl, arról azonban nincs információnk, mi került elõ innen.173 Zsana - Eresztõ (147.) Az eresztõi határrészrõl más korszakbeli leletek mellett „..., római pénz is M.an. Antonius, Faustina Constantiné is...” került Révész György birtokába a múlt század második felében.174 Zsana - Gyárfás István birtoka (151.) „A Keleti rész kõkútnak is neveztetik, ... jelenleg Gyárfás István birtoka. E kõbánya környékén árkoláskor római hamveder, s megaranyozott két régi karperecz találtatott.” – tudósít Pesty Frigyes a múlt század harmadik harmadában.175 A leletrõl más információnk nincs, Révész György nem említi. Zsana - Terbe-tanya (152.) A ciprusszéki részen fekvõ tanya mellett különleges lelet, egy aranypénz került elõ, melyet szerencsére találója a halasi múzeumba juttatott. Abban a reményben, hogy a lelõhelyen egyéb tárgyak is elõkerülhetnek, Horváth Attila akkori megyei múzeumigazgató a következõ évben fémkeresõ mûszerrel kutatta át a környéket: „... 23-án ... Kiskunhalasra indultunk.... Mivel az elmúlt évben Zsana községbõl Herachlius feliratú au. solidust szolgáltattak be a Thorma János Múzeumnak. Kiskunhalason Janó Ákos múzeumigazgató és Vorák József muzeológus csatlakozott hozzánk és együtt Zsanára mentünk. Itt a találó által korábban megjelölt helyen, a Kiskunhalasról a Zsana községbe vezetõ úttól É-ra, a község elõtt mintegy 500 mre az út mentén szikes, alacsony fekvésû. ÉNy felé kiszélesedõ rét szegélyezi. É-i szélén évek óta magasabb fekvésû szántón a Tsz.szel kötött szerzõdés értelmében paprikát termel a találó. 1964. év tavaszán a vízben álló rétet megkerülve bukkant a paprika tábla DK-i sarkában... az éremre. A leírt helyet ... felszíni módszerrel alaposan átkutattuk... számos vashulladékon kívül egyebet nem találtunk...”176 Balotaszállás - Református egyház földje (157.) Révész György jegyzetébõl a bronzkori lelõhelyek tárgyalásánál már idéztünk: „Balotán a Ref. Egyház földjén az úgynevezett Lucai szél 1862. a homokot a szántóföldrõl elhordván 16 rendes sírt lehetett megolvasni, ráhordott sok ember-csontok találtattak... Fibula és egy Constantius réz pénze /35o-ik és 36o-ig/, több darab vas és réz nyíl csontok között is találtatott...”177 A római pénzek és a ruhakapcsoló tû alapján egyértelmûen szarmata temetõ volt a területen. Sajnos, a pontos lelõhelyet nem sikerült azonosítani, bár a református egyház birtokára történõ utalás nagy segítséget jelent a helyszín pontosításában.178 Balotaszállás, Alsószállás - Orbán tanya (169.) Egy térképi bejegyzésen kívül, mely Göbölyjárás közepén szarmata falut feltételez, nincs ismeretünk arról, hogy e területen mikor, milyen leleteket találtak.179 Balotaszállás - Sándor tanyától K-re (170.) Méri István, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze 1951-ben Kiskunhalas környékén régészeti terepszemlét tartott, s ennek során járt a balotai Kõhalomnál is: „... közelében, attól DK felé, a vizenyõs terület K-i partján, ÉNy-DK felé húzódó nagy kiterjedésû szarmata település van. Nagy Czirok szerint Szabó K. innen két malomkövet vitt el azzal, hogy azok fontosak a magyar õrlés fejlõdése szempontjából. Ugyanitt ép fazekat is találtak, ami Elõ G. Ferenc tanyájára került, de azóta elkallódott.”180 A szakember véleményét egy, a közelmúltban ugyanitt végzett terepbejárás is igazolta, melynek során igen sok edénytöredéket sikerült összegyûjteni az egykori szarmata falu területérõl.181 Balotaszállás - Alsóhalom (171.) A területrõl a közelmúltban – más korszakbeli leletek mellett – néhány szarmata edénytöredéket sikerült összegyûjteni.182 Balotaszállás - Keleti rész (177.) Révésznél olvasható, hogy „... e keleti részen több római pénz Hostilianus, Diocletiánus 1-sõ Valentinianus réz pénzei jöttek birtokomba még Antoniusé Comodusé is.”183 Dr. Nagy Lóránd, az ismert halasi numizmata a Révész-feljegyzések nyomán készített térképén a Dicsõ tanyától ÉK-re, a Sípos tanyától D-re, a pusztamérgesi határ mellé teszi a lelõhelyet.184 Kunfehértó - Várhely (197.) Révész György ismeretei szerint „Fehértón a Várhegynél, melynek hármas sánca volt, itt római és magyar pénzek is találtatnak, hihetõen elõbb rómaiak, utóbb magyarok is használták a várat. Constantiunus Magnus, Fláv. Constantinus, Constans, Valens rézpénzei...” kerültek elõ az általa Várhegynek nevezett területen.185 Az általa említett sáncokról ma már nincs egyéb információnk, s nem tudjuk, milyen korszakból származik. Egyelõre azonban a szarmatáknál korábbi megtelepedésre nincsenek régészeti bizonyítékok.186 A lelõhelyet dr. Nagy Lóránd térképe is jelzi.187 Kunfehértó - Templomhegy (203) Már a múlt században is kerültek elõ szarmata megtelepedésre utaló római érmék. Révész György birtokába az alábbi leletek kerültek: „Fehértón a templom-hegytõl délfelé a szántóföldek között római pénzek, Néró, Licinius, Liciniánus, Constantinus, Constans, Lucilla, Lucius Olius nõje, Apis rézpénze ...”188 Arról sajnos nincs tudomásunk, hogy milyen egyéb leletek kerültek akkoriban még elõ innen a szarmata korból. Közel egy évszázad múlva gyûjtött össze Trillsam Márton a domb K-i szélén szarmata edénytöredékeket, melyek egykori szarmata falu meglétére utalnak.189 Kunfehértó - Kovács tanya (204.) Biczó Piroska régész az itt talált középkori település leletmentése során a már említett bronzkori településrészlet mellett feltárt „...5 szarmata sírt, amelybõl kettõt árok kerített. Peltafibula, pasztaberakásos korongfibula, 2 db. Gyermeksir közelében kör alakú gödörbe háziállatok maradványait temették...”190 Felszíni gyûjtésbõl két bronzkarkötõ is elõkerült.191 Kunfehértó - Kertészeti és Magtermelõ ÁG silógödrei (206.) 1954-ben az ÁG területén két silógödröt ástak. Az elõkerült két sír közül az egyiket teljesen feldúlták, a másik ép volt. A találók szerencsére értesítették a Thorma János Múzeumot, de arról, hogy az ép sír feltárását a múzeum végezte-e, feljegyzés nincs. A gazdaság azt is jelezte, hogy a munkát tovább fogják folytatni, ám arról, hogy eközben kerültek-e elõ további sírok, nincs tudomásunk. Az említett két sír leletei – edény és gyöngyök valamint két korongfibula, egy fibula, egy kés és egy római érem – mindenesetre a múzeumba kerültek.192 Ezek alapján egyértelmûen szarmata lelõhelyrõl van szó, mely a Fatelep közvetlen közelében fekszik.193 Kunfehértó - Görög homokok (207.) Az itteni feltételezett szarmata településre egyelõre egy térképi bejegyzés utal. Arról sajnos nincs információnk, hogy pontosan mi került elõ errõl a területrõl.194 Kunfehértó - Inokai telep (208.) Az alsó-fehértói részen, a Kovács-tanya közelében, attól É-ra fekvõ lelõhelyen Trillsam Márton feljegyzései szerint szarmata telep volt.195 Kunfehértó - Szlenicskó-tanya (209.) A Fehértó K-i oldalán állt tanyát azóta lebontották, egykori területén a roncsderbi terepe található. Trillsam Márton szarmata telepre utaló nyomokat figyelt meg ezen a helyen.196 Kunfehértó - Szûcs-tanya (210.) A Várhelytõl DK-re, a Mucsi szék és Simon laposnak nevezett terület között egykor álló tanya és a tõle K-re fekvõ domb között szarmata edénytöredékek kerültek elõ. Trillsam Márton megjegyzi még, hogy az említett dombon kerítéscölöpök számára lyukakat fúrtak, és az egyik cölöpnél, a fúró által kitúrt földben „vörös színû cseréptöredékek” kerültek felszínre, feltehetõen terra sigillata darabjai.197 Kunfehértó - Város-tanya, Tsz-központ (211.) Trillsam Márton a városerdõ és a Halas-jánoshalmi út között fekvõ területet „nagy szarmata cserépmezõ” lelõhelyeként említi. A leletek a jánoshalmi Helytörténeti Gyûjteményben vannak.198 Kunfehértó - Zabai Balázs tanyája (212.) Ugyancsak szarmata település nyomait fedezte fel Trillsam Márton az egykori Zabai tanya helyén, mely a Templomdomb közelében, a fehértói éremlelet lelõhelyeként ismert Balázs-tanyától K-re állt. Az innen származó edénytöredékek a jánoshalmi Helytörténeti Gyûjteménybe kerültek.199 Kunfehértó - Inokai tó (213.) Révész György feljegyzései szerint „...Inokán a tó-part közelébe Filippus és Maximianus római rézpénzek is találtattak, itt közel a homok között keletrõl, egy különös alakú sima kõ 92 fontos találtatott, bazalt, vagy lelkõ lehet, még valósággal nem tudhatni...”200 A római érmék alapján az egykori szarmata megtelepedés nem lehet kétséges, de az igen súlyos kõ korát és rendeltetését a fenti rövid leírás alapján nem lehet meghatározni. A szarmata település helyét dr. Nagy Lóránd is feltüntette térképén.201 Kunfehértó (214.) Állítólag egy budapesti magángyûjtõ tulajdonában van vagy volt egy Kunfehértóról származó III. századi, 17 db-os éremlelet, melyet egy azóta elveszett „római edényben” találtak. A veretek 238-tól 268-ig folyamatosak. Feldolgozójuk szerint nem a menekülõ lakosság elásott vagyonát képezte a kincs, hanem egy gyõztes harcos zsákmányát. Mivel e lelet összetételében egyezik több pannóniai lelettel, valószínûleg ugyanazzal a háborús eseménnyel van kapcsolatban.202 Kunfehértó - Balázs-tanya (215.) Imre László 3 db Constantinus-érmét említ errõl a területrõl. Edények vagy egyéb leletek elõkerülésérõl nincs tudomásunk.203 Kunfehértó - D-i rész (216.) Közelebbi helymeghatározás nélkül említi dr. Nagy Lóránd, hogy a „kunfehértói Fehértó déli részérõl elõkerült egy késõ császárkori, 350-400-ra datálható római kisbronz-lelet”. A pontatlan lelõhely-megnevezés és az a tény, hogy a leletrõl ez idáig csupán ez a rövid híradás ismert, még a lelet jelenlegi fellelési helye sem, nem teszi lehetõvé, hogy az itt említett római kisbronzokat már ismert leletekhez kapcsolhassuk.204 Mivel azonban dr. Nagy a Halas környéki szarmata lelõhelyeket is jelzõ térképén a tó déli végéhez közel, a Fehértói erdõ É-i részén jelöl szarmata falut,205 úgy gondoljuk, ez lehet a római kisbronzok lelõhelye. Kunfehértó, Kishalom - Bibó Károly birtoka (217.) Révész György a Fehértó K-DK-i részén különbözõ korú leletekrõl tud, melyek közül egy római érem utalhat egykori szarmata letelepedésre: „Fehértón a tó keleti részén Bibó Károly úr birtokán ... a tóparton Augustus római imperátor rézpénze is találtatott és még réz nyíl.”206 A lelõhely azonosítása egy 1884. évi térkép alapján kísérelhetõ meg, mely a tó délkeleti végének Halas felé esõ oldalán jelez Bibó-tanyát.207 Dr. Nagy Lóránd ugyanitt jelöl szarmata települést.208 Ördögárok (229.) Évszázadok óta foglalkoztatják az embereket azok a rejtélyes, olykor párhuzamosan futó földsáncok, melyek határvonala nagyjából a Budapest-Nyíregyháza-Versec vonal, s melyeket a Duna-Tisza-közén is meg lehet figyelni. Hívják Ördög árkának és Csörsz árkának is, s mivel eredetükrõl, rendeltetésükrõl semmit sem tudtak, mondákat költöttek. Az egyik monda szerint Csörsz nevû avar király a langobárd királylányt csak akkor kaphatta feleségül, ha hajon szállítja haza.209 Más területeken egyenesen az ördög munkájának tartják a sáncokat. Az Ördögárok elnevezés erre utalhat, mert egyes vélemények szerint maga a Csörsz név is a szláv csort = ördög szóra vezethetõ vissza.210 Révész György régiséggyûjteményébe a múlt század második felében a sánc bodoglári szakaszából római pénzek kerültek, ezért az árkot római védmûnek tartotta: „Bodogláron az Ördögárokba kútgödör ásásakor Trajánus ezüstpénze, késõbb mellette szántáskor szinte Trajanus rézpénze, Romulus emlék pénze, Maximinus, Pupienus, Constantinus Constans és Constantius rézpénze, hihetõen az Ördögárkot Trajánus ásatta Decebellus legyõzése után...”211 Ugyanakkor Pesty Frigyes – bár a római érmékrõl neki is tudomása volt, – avar építménynek gondolja õket: „Alsó és Felsõ szállás – Ördög árka: Bajától vezetõ régi árok az egész határon keresztül megy Szeghalomig, melynek nyoma Kisszállásra, Alsó és Felsõszálláson, Harkán, Bodogláron és Szankon most is látható, vidékén római pénzek találtatnak, hihetõ, az avarok régi ringjének maradványai.”212 A sáncok régészeti kutatása a Duna-Tisza-közén, a Tiszántúlon és a Délvidéken mindössze néhány évtizedre vezethetõ vissza, s éppen húsz éve annak, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti több alkalommal is jártak környékünkön a sáncok vizsgálata miatt. Garam Éva, Patay Pál és Soproni Sándor a Nagy Szeder István féle Kiskunhalas monográfia és légi fényképek alapján megrajzolt Csörsz-árok vonalát járták be Kiskunhalas határában.213 Megállapították, hogy „...a Duna-Tisza közi sánc valóban látszik, de nem ott, ahol Bedekovich jelzi a térképen. A Nagy-Szeder féle térképen – a Tary Gerzson 1818. évi térképérõl átrajzolva – a nyomvonal a valóságnak megfelelõ. Érdekes, hogy a nyomvonal általában a mélyebb terepen halad keresztül. Ebbõl arra következtethetünk, hogy 1. Igyekeztek azt – kerülve a homokot – a kevésbé laza talajon keresztül vezetni, nehogy a homok rövid idõ alatt betemesse. 2. A vidék a sánc építésekor feltétlenül szárazabb kellett legyen a mainál. Ugyanis a nyomvonal keresztül megy ma vizes területeken (pl. beleszalad a Harka tóba), ahol, ha az akkor is vizes lett volna, a talajvíz miatt nem tudták volna az árkot kiásni.”214 A kutatások jelenlegi állása szerint a Csörsz árka az i.sz. 3. század elõtt nem készülhetett el, 1067-ben viszont már oklevél is említi. A védelmi célokat szolgáló sáncok nem készülhettek sem az avar-, sem az Árpád-kor elején, hiszen az akkori szállásterületek belsejében húzódtak. A feltárások során talált leletanyag és a szarmata történelemre vonatkozó írásos források ismeretében e sáncokat a szállásterületük védelmében a szarmaták építették valamikor a 4. sz. elsõ harmadában.215 Több mint 1500 évig látszottak a védmû sáncai. A század közepétõl meginduló nagyüzemi talajrendezés azonban többet ártott neki, mint az elõzõ másfél évezred. Nyomvonala már csak helyenként, kis szakaszokon ismerhetõ fel, pedig feltétlenül további szakértõi vizsgálatok lennének szükségesek ahhoz, hogy kétséget kizáróan megállapíthassuk: ki, mikor és miért építette a ma már Csörsz-ároknak vagy Ördög árkának nevezett védelmi rendszert. A kutatás lehetõségei azonban mostanra elérték a 24. óra utolsó másodperceit... |